Igen, gyakran kerít hatalmába ez az érzés. Sok mindentől félek, olyan dolgoktól is, amiktől nem kéne, de most magamtól félek, a saját testemtől.
Bizonytalan állapotok, feltételezések, újra kezdődik, ami két éve, de most...most komolyabb. És félek. Rossz előérzetem van...Csak azt remélem, hogy a további három vizsálat minél hamarabb sorra kerül, mamám talán előrébb tud hozatni protekcióval, mert én nem bírok ennyit várni, az idegeim kikészülnek, szánalmasan nevetséges, hogy sürgősségi ellenére januárra kapok időpontot :"3 Bár, már megszokhattuk volna, hogy ez Magyarország.
Mindenesetre most csak egyet tehetek: várok.
És a barátokra támaszkodok, akik mellettem állnak ilyenkor is. Az első vizsgálat szerdán lesz...üti az előadásomat, de ez van.
Mostani kedvencem <3